Városi Sámán

A modern ember életéből lassan eltűnnek azok a közösségi és szakrális rítusok, amelyek évszázadokon keresztül természetes részei voltak az emberi életnek. 

Ma az emberek sokszor kórházban születnek és halnak meg, elszakadva a közösségtől, a családi és szakrális jelenléttől. Egyre kevesebb valódi átmenetet élünk meg közösen, miközben az emberben továbbra is ott marad az igény a kapcsolódásra, az ünnepre, a közösségre és egy mélyebb spirituális megélésre. 

Sokan érzik ma is, hogy keresnek valamit. A kérdés csak az, hogy hol találjuk meg: a vallásokban, az ezoterikus irányzatokban, a természetközeli hagyományokban, vagy saját gyökereink és közösségi rítusaink újraértelmezésében. 

A Városi Sámán közösség munkája ezek között a világok között próbál hidat képezni. Archaikus szibériai és magyar hagyományokból inspirálódva olyan élő közösségi és szakrális tereket hozunk létre, ahol a résztvevők saját élményeken keresztül kapcsolódhatnak a rítusokhoz, a közösségi jelenléthez és önmaguk mélyebb rétegeihez. 

Programjaink előadásokból, workshopokból, közösségi szertartásokból és egy egymásra épülő, többéves iskolarendszerből állnak, ahol a résztvevők fokozatosan, saját tapasztalataikon keresztül mélyíthetik el a rítusokkal, a spirituális érzékeléssel és az önismerettel való kapcsolatukat. 

A Városi Sámán programjait közösen tartják: 

– Dr. Kerezsi Ágnes Szibéria-kutató, az ELTE oktatója, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa, valamint a Városi Sámán közösség hosszú évek óta aktív résztvevője. 

– Szigiljetov Vitalij Nyugat-Szibériában, hanti földön született. Nagyapja a helyi közösség sámánja volt. Gyermekkorát archaikus hagyományok között töltötte, jelenleg Magyarországon él és az ELTE Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. 

– Szabó Ildikó Piroska magyarországi és szibériai szakrális hagyományok kutatója és gyakorlója. Munkájában az önismeret, a modern élet kihívásai és a spirituális hagyományok kapcsolódási pontjaival foglalkozik. Egyéni kísérésekben és közösségi folyamatokban is segíti a hozzá fordulókat. 

⸻ 

Kerekasztal-beszélgetés 

Rítusok a modern világban – mit keresünk ma? 

A beszélgetés során azt járjuk körül, hogy miért veszítette el a modern ember a rítusok természetes jelenlétét az életéből, és hogyan jelenik meg mégis ma is az igény a közösségi és szakrális megélésre. 

Szó lesz: – a modern ember spirituális kereséséről – a rítusok szerepéről az emberi élet fordulópontjaiban – a természethez és közösséghez való kapcsolódás elvesztéséről – a női és férfi szerepek eltérő megélési módjairól – valamint arról, hogyan lehet a hagyományokat a mai ember életében újra élővé tenni 

A beszélgetést követően a résztvevők saját kérdéseiket és élményeiket is megoszthatják. 

⸻ 

Workshop 

Meditáció, belső figyelem és önismereti tapasztalat. 

A workshop személyesebb és tapasztalati fókuszú közös munka, amely vezetett meditációs és önismereti gyakorlatokra épül. 

A program során beszélünk: 

– a meditáció tudatos használatáról 

– a belső figyelem különböző szintjeiről 

– valamint arról, hogyan kapcsolódhatunk mélyebben saját érzékelésünkhöz és tapasztalatainkhoz. 

A vezetett meditációt követően külön női és férfi körökben folytatjuk a közös megosztást és feldolgozást. A női és férfi körök lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők markánsabban és szabadabban élhessék meg saját női vagy férfi minőségeiket, szerepeiket és belső tapasztalataikat. 

A workshop célja, hogy a résztvevők saját élményeken keresztül kapcsolódjanak önmagukhoz és egymáshoz. 

⸻ 

Szertartás 

Kapcsolódás a közösséghez, a természet elemeihez és a rítus erejéhez. 

A szertartás egy közösen megtartott, aktív részvételre épülő közösségi rítus, amely archaikus szibériai hanti szertartási elemekből inspirálódik. 

A szertartásnak megvan a maga célja, kerete és folyamata, ugyanakkor élő közösségi térként működik, ahol a résztvevők jelenléte és kapcsolódása is alakítja a közös munkát. 

A közös folyamat során hangsúlyos szerepet kap: – a tűz mint közösségi és szimbolikus erő – a víz és a természet elemeivel való kapcsolódás – a figyelem és jelenlét tudatosítása – a közös cselekvés és felajánlás ereje.

A szertartás során bizonyos pontokon a nők és férfiak külön dolgoznak, majd a közösség újra együtt zárja le a folyamatot. 

A szertartások során sokaknál mély személyes felismerések és intenzív közösségi élmények születnek. A folyamat teljes ideje alatt fontos számunkra a biztonságos kerettartás, az egymás iránti tisztelet és az egyéni határok figyelembevétele. 

A szertartás lezárásaként közös ünnepi együttlétre és felajánlásra kerül sor. 

Kérjük a résztvevőket, hogy: – a nők lehetőség szerint kendőt hozzanak magukkal – a férfiak egy számukra fontos férfitárgyat vagy bicskát – valamint egy kisebb étel-, ital- vagy apró pénz felajánlást a közös szertartáshoz és ünnepi asztalhoz.